A klímaváltozás káros hatásai különböző mértékben sújtanak le az egyes országokra, kifejezetten igazságtalanul, hiszen azokat az országokat bünteti leginkább, amelyek a legkevesebb szennyező anyagot bocsátják a légkörbe. Így például a fejlődő országokban sokkal súlyosabbak az aszályok és az éhínségek. Egy új tanulmány azonban arra jutott, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek hatásai továbbgyűrűznek a világban.

A klímaváltozással foglalkozó német Potsdam Intézet azt vizsgálta, hogy a globalizáció, azaz a nemzetek függése, egymáshoz kapcsolódása, hogyan függ össze a klímaváltozással. A globális ellátási lánc különböző bonyolult összefüggéseit modellezték le, például hogy A nemzet függ B nemzettől, mert B ad el neki egy bizonyos terméket, de C nemzet biztosítja B-nek a termék gyártásához szükséges alapanyagokat. Azt feszegették, hogy bizonyos zavarok azokban az ellátási láncokban, amelyek valamilyen összefüggésben vannak az éghajlattal, hogyan hatnak a teljes hálózatra. A gazdasági és időjárási adatokat 1991 és 2011 közötti időszakban vizsgálták 186 országra vetítve.

Arra jutottak, hogy a változások leginkább 2001 után láthatóak, míg drasztikus hőmérsékletemelkedések már a 90-es években is voltak, a globalizáció azonban éppen ebben az időszakban vált intenzívebbé. Tehát nem önmagában a klímaváltozás hat a globális ellátási láncokra, hanem az egyre erősödő kapcsolódás és függés a nemzetek között, például hogy Kína és India gazdaságilag egyre erősebben kapcsolódik a világ többi részéhez. A kutatók becslése szerint 2100-ig a globalizáció lesz még mindig a meghatározó, de közben nagyon fontos az is, hogy történjenek olyan intézkedések, amelyek segítik az alkalmazkodást, és minimalizálják a termelési veszteségeket, hiszen összességében a klímaváltozás sérülékenyebbé tette a termelési láncokat. 

via Tech Times