Európa közlekedési szektorát át kell alakítani alacsony kibocsátásúra, ehhez azonban rendszer szinten kell kezdeni a változtatásokat. Karolina Skog svéd környezetvédelmi miniszter osztotta meg gondolatait a Politico Europe konferenciáján Brüsszelben.  

A legfontosabb a hatékonyság, amelynek több szintjével kell foglalkoznunk, így például hogy hogyan tervezzük a városainkat, a társadalmainkat, és hogyan építjük fel a közösségi közlekedést, milyen anyagi ösztönzéssel találkozzanak az európai polgárok, mikor napi szinten döntéseket hoznak arról, hogy hogyan közlekedjenek, vagy hogy milyen eszközökkel tudjuk növelni a gyalog és kerékpárral megtett utak arányát.  

Azt nem először halljuk, hogy ha a jövőbe tekintünk, az elektromos autó lesz a megoldás, azt viszont nagyon kevesen teszik hozzá, hogy ennek csak akkor van valódi értelme, ha az ehhez szükséges elektromos áramot megújuló forrásokból állítjuk elő. Arról meg még kevesebben beszélnek, hogy mi lesz addig, amíg ez az ideális állapot megvalósul. Az európai utakon ma található autópark lecserélése elektromos autókra még több évtizedig eltart.

Karolina Skog ki is mondja a megoldást: bioüzemanyagok. Beszél arról is, amit ugyancsak kevesen szoktak hangsúlyozni, hogy a bioüzemanyagok arra az időszakra jelentenek csak megoldást, amíg sikerül teljesen átállni az elektromos autókra. Azt külön hangsúlyozza, hogy attól még, hogy egy bioüzemanyag nevében szerepel a bio előtag, az az üzemanyag nem feltétlenül lesz fenntartható, azaz nagyon kritikusnak kell lennünk, amikor a szabályozási környezetben a bioüzemanyagokat támogatjuk. Van a piacon olyan is, ami fenntartható, de olyan is, ami nem. Ki is mondja, hogy nem szabad beengedni Európába olyan üzemanyagot, ami pálmaolajból készül, ez pedig a biodízel. Azt is elmondja, hogy nem elég az alacsony kibocsátásra figyelni, legalább olyan fontos a légszennyezés megelőzése.

Az OECD adataira hivatkozva elmondja, hogy a dízel térhódítása kizárólag annak köszönhető, hogy állami támogatásokban részesül, nem a piac nyomta ebbe az irányba. Tovább is viszi gondolatot: a támogatási rendszerek átalakításával, azaz politikai akarattal a dízel helyett fenntartható energiaforrásokat lehetne helyzetbe hozni.

A párizsi klímaegyezménnyel kapcsolatban bírálja az Európai Bizottság álláspontját, szerinte nem elég ambiciózusak a kitűzött kibocsátáscsökkentés elérésére. Az Európai Bizottság tavaly novemberben hozta nyilvánosságra a 2020 és 2030 közti időszakra a megújuló energiák szabályozására vonatkozó javaslatait. Svédország azt tűzte ki, hogy 2050-re teljesen kiiktatják a fosszilis üzemanyagokat a közlekedési szektorból. A célkitűzés a svéd parlament teljes támogatását élvezi.

További részletek és a rendezvényéről készült videó vágatlan formában a Politico Europe weboldalán>>