A klímaváltozás elleni küzdelem globális felelősség, ezért is állapodtak meg a világ vezetői Párizsban, hogy a Föld felmelegedését 1,5 Celsius-fok alatt tartják. Az EU országai vállalták, hogy 2030-ig 40 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását.

De mit kell tennünk ahhoz ma, hogy ez a terv megvalósulhasson?

A villamosenergia-termelés, fűtés-hűtés, az ipari folyamatok és a háztartási fogyasztás is nagy változások előtt állnak, talán a folyamat már el is indult. Az egyik legnagyobb előttünk álló kihívás a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése a közlekedésben: gyakorlatilag lehetetlen a kitűzött klímavédelmi célokat elérni anélkül, hogy az emberek utazási szokásai és a szállítás bevett módjai ne változnának meg.

Az EU-ban jelenleg a közlekedési szektor felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának negyedéért, és ez az arány nő, miközben más ágazatoknál csökkenést figyelhetünk meg. A konfliktus feloldhatatlannak látszik. Vajon melyik a fontosabb, hogy társadalmunk hatékony és kényelmes mobilitása megmaradjon, vagy hogy a bolygó átlaghőmérsékletét alacsonyan tartsuk.

A zéró emissziós autók korától még mindig messze vagyunk, és Európa útjai tele vannak benzin- és dízelhajtású kocsikkal. Jelentős részük még úton lesz 2030-ban, sőt tovább is, hiszen egy autó élettartama 30 év is lehet. Az elektromos autók piaci részesedése mindössze 1-2 százalék között van. De még ha holnaptól csak elektromos autót lehetne is kapni, a járműállomány teljes cseréje Európában évtizedeket venne igénybe. Azt se felejtsük el, hogy elektromos energiát zömmel fosszilis üzemanyagok égetésével állítunk elő, az elektromos autók drámai elterjedése új, szenet és olajat égető erőművek százainak építését igényelné tehát.

A klímaváltozás elleni küzdelem sikere azon múlik, hogy képesek vagyunk-e változtatni a megszokott struktúrákon. Olyan gyárakra van szükségünk, ahol újfajta üzemanyag készül, és olyanokra is, ahol újfajta autókat gyártanak, illetve másként kell utaznunk. A cél pedig világos: meg kell szüntetni a fosszilis üzemanyagok használatát.

Ahhoz azonban, hogy tömegek tegyék meg ezeket a lépéseket, a politikai döntéshozók támogatására van szükség. Márpedig senki nem szívesen vállal be olyan intézkedéseket, amelyek korlátozzák az európai lakosság mobilitását.

A megoldáshoz többféle lehetőséget kell együtt alkalmazni, ezek közül az egyik az etanol.

A bioetanolt teljes egészében természetes anyagokból készítik, ennek eredménye pedig egy kimagaslóan hatékony, magas oktánszámú üzemanyag. Az etanollal kevert üzemanyag napjainkra számos országban elterjedt, Magyarországon az autóinkba tankolt benzin 5 százalékát teszi ki. Ezek a keverékek jelentősen kisebb terhelést jelentenek a környezetünkre, mint a fosszilis eredetű olajok. A bioetanol átlagosan 65 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsát ki, mint az olaj, és ez a különbség évről évre nő, ahogyan a technológia fejlődésével arányosan csökken a károsanyag-kibocsátás.

Fontos az is, hogy a termelőüzemek nem bocsátanak ki káros anyagokat, a gyártási folyamat lényege ugyanis egy egyszerű erjesztés. Majdnem ugyanaz, mint a sörfőzés, csak egy lépéssel, a lepárlással több annál. Az ötlet rég bevált módszerre alapul, már Henry Ford is alkoholt használt 1908-ban első T-modellje meghajtásához. Az etanol mindenfajta káros mellékhatás nélkül, tökéletesen működik napjaink hagyományos autóiban is.

Az etanol tehát egy gyakorlatban működő megoldás a klímaváltozás megfékezésére, melynek bevezetése az európai polgárok és politikusaik számára gyorsan és kényelmetlenségek nélkül történhet meg. Eközben más reális alternatíva 2030-ig nem kínálkozik.

A bioetanol serkenti továbbá a mezőgazdasági tevékenységet a tagállamokban, biztosítja a mezőgazdaságban dolgozók jövedelmét, erősíti a gazdaságban a fenntarthatóságot, és csökkenti az EU kitettségét az olajban gazdag országokkal szemben. Az európai mezőgazdaság pedig megterhelés nélkül képes biztosítani az előállításához szükséges szerény nyersanyagigényt.

Az olajiparnak persze nem tetszik, hogy akadt egy versenytársa, ami a piac akár 85 százalékát is meghódíthatja.

Tekintse meg A bioetanol igaz története című videósorozatunk 1. részét, aztán maradjon velünk, a következő részben azzal foglalkozunk, hogy hogyan lehet növényekből üzemanyagot előállítani anélkül, hogy az hatással lenne az élelmiszerellátásra.

Ha esetleg még nem látta, itt megtekintheti A bioetanol igaz története című 6 részes videósorozatunk beharangozóját, a következő hetekben pedig a további részekkel foglalkozunk majd.