Mindegy, hogy klímaváltozásnak vagy felmelegedésnek hívjuk, az egyre biztosabbnak látszik, hogy valami nagyon nem stimmel a környező világgal, hiszen egymást érik a szélsőséges időjárási jelenségek. Az megint egy másik kérdés, hogy vajon mennyire vagyunk tisztában, mi mit jelent, és mit tehetnénk a hatások enyhítése érdekében. Kérdés-felelet formájában próbáljuk meg elmagyarázni.

Klímaváltozás vagy felmelegedés? 

Mindkettő pontos, csak éppen nem ugyanazt jelenti. Érdemes úgy gondolni rá, hogy a globális felmelegedés a klímaváltozás egy típusa. Utóbbi nem csak a hőmérséklet emelkedését jelenti, hanem sok minden mást is, kezdve a szokatlan esőzésektől egészen a tornádókig, hatalmas viharokig. 

Éppen ezért értelmetlen az, amivel például Donald Trump elnök (és mellette sokan mások), hogy „nincs is globális felmelegedés, olyan hideg tél volt”, és a tudósok már nem is használják ezt a terminus technicust. Pedig a két kifejezés használata hosszú ideje párhuzamosan zajlik. 

Mennyire melegszik a Föld? 

Az 1 Celsius fokos emelkedés (ennyivel van most átlagosan melegebb, mint a rendszeres mérés kezdetekor, 1880-ban) elsőre nem hangzik soknak, de ha az egész bolygóra kivetítve nézzük, akkor bizony elég magas. Ezért kezdett olvadni a jég, és emelkedik egyre gyorsabban az óceánok vízszintje. Ha ez a melegedés a többszörösére nő (amire sajnos van esély), akkor az alááshatja a bolygó kapacitását az egyre növekvő emberiség eltartására. 

Mi az az üvegházhatás és mi köze a felmelegedéshez? 

Már a XIX. században felfedezték tudósok, hogy bizonyos gázok megnehezítik, hogy a hő elhagyja a Föld felszínét. Tipikusan ilyen a széndioxid, melynek hiányában Földünk egy jégverem lenne. Más kérdés, hogy legalább ekkora gond, ha túl sok van belőle, olyannyira, hogy ez már 1896 óta világos a tudományos világ előtt, miként az is, hogy ha az emberiség többet termel, akkor a felmelegedés bekövetkezik. Az ipari forradalom óta 43 százalékkal több széndioxod kerül a levegőbe, a felmelegedés pedig be is következett, ráadásul a tudósok jósolta mértékben. 

Miért felelős az emberiség a széndioxid szintjének emelkedésében? 

Bár vitatni lehet (a mértékét szokták is), tudományosan bizonyított tény, hogy az emberi aktivitás megnöveli a levegőben lévő gáz mennyiségét. A széndioxid szintje persze korábban is hullámzott, de a változások akkor több ezer év alatt zajlottak le, most ennél sokkal gyorsabban, ami az ember tevékenységének köszönhető. 

De nem lehet, hogy a természet okozza a felmelegedést? 

Elméletileg lehetséges, ám a tudósok elég alaposan és régóta vizsgálják a felmelegedést, és arra jutottak, hogy az földtörténeti mércével mérve extrém gyorsan történik a változás, ami csak az emberi tevékenységgel magyarázható. 

Akkor miért tagadják a klímaváltozást? 

Elsősorban politikai okokból, Donald Trump amerikai elnök például előszeretettel hangsúlyozza, hogy mindez csupán a tudósok világméretű összeesküvése, amivel megpróbálják átverni a közvéleményt, de olyat is hallottunk már, hogy a globális felmelegedést voltaképpen a kínaiak találták ki, hogy megbénítsák az amerikai gazdaságot. 

Mekkora a baj? 

Röviden: nagy. Hosszabban arról van szó, hogy a következő 25-30 évben a felmelegedés folyamatos lesz, ami egyre szélsőségesebb időjáráshoz vezet majd. Ha ezt nem sikerül valamilyen módon kontrollálni, az destabilizálhat kormányokat, menekültáradatot indíthat el, a növény- és állatfajok tömeges pusztulásához vezethet, miközben az óceánok és tengerek vízszintje akkorát emelkedhet, hogy a víz elmossa majd a partmenti városokat. 

Az elmúlt évek őrült időjárása már ennek következménye? 

Részben igen, tudósok legalábbis elég meggyőző bizonyítékokkal álltak elő arra nézvést, hogy klímaváltozás egyre gyakoribb hőhullámokat, pusztítóbb esőzéseket okoz, miközben más területeken (Közel-Kelet vagy akár Kalifornia) pedig eddig alig tapasztalt szárazságokkal jár. 

Mit tehetek? 

Sokat. A szakértők szerint a problémát igazán csak átfogó, kollektív fellépéssel lehet megoldani, melynek során egész országok döntenek a tiszta energia felhasználása mellett, így ami nekünk marad, az egyrészt a nyomásgyakorlás a politikusokra, másrészt a hétköznapokban is sokat tehetünk. Például azzal, hogy az otthonunk jobb hőszigetelésével, energiatakarékos izzók és okos termosztátok használatával kevesebb energiát fogyasztunk, kevesebbet autózunk, többet használjuk a tömegközlekedést, vagy a kerékpárt, kevesebb élelmiszert dobunk ki, kevesebb húst eszünk.

(Fotó: pixabay.com/Gellinger)