Zöldhullám

A hadseregek is készülnek a klímaváltozásra

A hadseregek is készülnek a klímaváltozásra

2015.02.13 zsoltmelinda

Évek óta merül fel a különböző tudományágak kutatóinak munkáiban, hogy a klímaváltozással járó természeti jelenségek fegyveres konfliktusokat okoznak. Mára elfogadottá vált a kutatók körében, hogy a klímaváltozás valóban potenciális fenyegetéssel bír. Összegyűjtöttünk néhány olyan példát a viszonylag közeli múltból, amelyek jól szemléltetik, hogy a klímaváltozás hatására milyen biztonsági fenyegetésekre számíthatunk.

flickrwakx_indonesiahaze.jpg

Image: Flickr user Wakx under a creative commons license

Egyes afrikai országok különösen kitettek a szélsőséges időjárási viszonyoknak, szárazság, árvizek, szélsőséges forróságok és hidegek, amelyek elpusztítják a termést, és akár elvándorlásra is kényszeríthetnek népcsoportokat. Ezek a jelenségek a jövőben várhatóan tovább erősödnek, illetve egyre kiterjedtebb területeket érintenek majd a világban. A Dél-afrikai Biztonsági Tanulmányok Intézet (ISS) a Száhel-övezetet emeli ki, ahol az elsivatagosodás miatt olyan jelentősen lecsökkent a termelésre alkalmas földek mennyisége, hogy a nomád pásztorok és a gazdák között rendszeresek a fegyveres összecsapások, a tét a legeltetés és a víz. Hasonló konfliktusok gyakoriak Nigériában, Szudánban és Kenyában.

Ban Kimun ENSZ-főtitkár már 2007-ben a Darfurban dúló erőszak egyik kirobbantó okaként nevezte meg az évtizedekig tartó szárazságot. A konfliktus oda vezetett, hogy 2014-ig 2,3 millió ember menekült el otthonából és vált földönfutóvá.

Az arab tavasz eseményei is köthetőek olyan természeti jelenségekhez, amelyek hozzájárulhattak a politikai fordulatokhoz, majd fegyveres erőszakhoz. A klímaváltozás okozta forróság rekordárakat generált a globális gabonapiacon, ami veszélyeztette az élelmiszerbiztonságot, és közvetlenül érintette az észak-afrikai és közel-keleti térség országait, ahol amúgy is jellemző volt a szegénység, valamint a fiatalok körében a munkanélküliség.

A Nobel-békedíjas Al Gore, volt amerikai alelnök szerint a szíriai konfliktusban is hatalmas szerepe volt a klímaváltozásnak. A néhány héttel ezelőtt Davosban tartott Világgazdasági Fórumon arról beszélt, hogy Szíriában 2006 és 2010 között olyan súlyos szárazság pusztított, hogy a termények 60, az állatállomány 80 százaléka odaveszett. Ennek hatására tömegek voltak kénytelenek elhagyni otthonaikat, akiknek a legnagyobb része a nagyobb városokba menekült. A humanitárius válság mértéke hatalmas.

Számos kutató azonban rendkívül óvatos azzal, hogy ok-okozati összefüggést vonjon a szélsőséges természeti jelenségek és a konfliktusok között, hiszen például Darfurban ugyancsak fontos szerepet játszottak a konfliktus kirobbanásában a gazdasági és a politikai tényezők. Szíria esetében is kockázatos azt állítani, hogy ha nincs a nagy szárazság, nem indult volna el a fegyveres erőszak.

A tudomány óvatossága logikusnak tűnik, azonban a nemzetek biztonságpolitikai lépései adott esetben nem késlekedhetnek, azaz a fegyveres erőknek számítaniuk kell erre az új típusú kihívásra a 21. században. 

Magyarország 2012-ben elfogadott Nemzeti Biztonsági Stratégiája (pdf)  is tartalmazza már ezt a kérdést. 

33. A globális éghajlat- és környezetváltozás, a szélsőségesebbé váló időjárás hatásai, a nyersanyag- és természeti erőforrások kimerülése, az egészséges ivóvízhez jutás és a világban egyre súlyosabb formában jelentkező élelmezési gondok komoly biztonsági kockázatot hordoznak magukban, konfliktusok forrásaivá válhatnak. A globális, a térségben vagy Magyarországon keletkező környezeti, civilizációs és egészségügyi veszélyforrások nem csupán az ország, de a térség biztonságát és fejlődését is veszélyeztethetik. Magyarországra ráadásul földrajzi adottságainál fogva fokozottan hatnak a Kárpát-medence szomszédos országaiban keletkező környezeti és civilizációs ártalmak, az árvizek, a víz- és levegőszennyezés. A környezeti veszélyforrások közvetve hatással vannak a lakosság egészségi állapotára.

a) A természeti erőforrások és értékek megóvása, az árvíz- és belvíz-védekezési biztonság növelése, az egészségügyi kockázatok, járványok kiküszöbölése, az élelmezési és vízbiztonság fenntartása, a talajban és a felszín alatti vizekben felhalmozott szennyezettség, a környezeti károk felszámolása, kockázatainak kezelése biztonságpolitikai szempont hazánk számára is.

b) A környezeti biztonság megteremtése érdekében elengedhetetlen a vízbázisok és a termőföld fokozott védelme, a lakosság egészséges ivóvízzel és géntechnológiával nem módosított élelmiszerrel történő ellátása feltételeinek, a szolgáltatás folyamatosságának biztosítása, valamint a járványok elleni védekezést célzó közegészségügyi felkészülés. 

Magyarország ugyancsak 2012-ben elfogadott Nemzeti Katonai Stratégiája (pdf) szintén foglalkozik a klímaváltozás és a konfliktusok közti hatásokkal:

35. Egyre súlyosabb problémát jelent az energiabiztonság kérdése. Növekszik az importfüggő fogyasztók száma és a szállítási útvonalak sebezhetősége. Régiónkra különösen is jellemző az energiaforrások beszerzésének nem megfelelő diverzifikáltsága. A globális éghajlat- és környezetváltozás, a környezetszennyezés, a szélsőségesebbé váló időjárás hatásai, a nyersanyag- és természeti erőforrások kimerülése, az egészséges ivóvízhez jutás és a világban egyre súlyosabb formában jelentkező élelmezési gondok várhatóan a konfliktusok fő forrásai, illetve erősítő tényezői lesznek. Számolni kell azzal, hogy növekedhet a természeti és ipari katasztrófák száma és súlyossága.

 via AFPGuardian 

 

komment komment

klímaváltozás hadsereg konfliktus

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldhullam.blog.hu/api/trackback/id/tr317171195

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kommentek