Zöldhullám

Hogyan tartsunk melegen egy fővárost?

Hogyan tartsunk melegen egy fővárost?

2017.10.25 Lord Green

Nyilván nem arról van szó, hogy fűteni kell (persze azt sem árt), hanem egy sokkal összetettebb problémáról. A meglehetősen érdekes eset megértéséhez pontosan két évtizedet kell visszarepülnünk az időben.

kazahsztan_asztana_foto_pixabay_com_lena1964.jpg

Még 1997-ben történt, hogy a kazah elnök bevezetett egy tervet az új főváros, Asztana védelmére. A gyakorlatilag a semmiből épített város a jellegzetes kazah sztyeppevidéken fekszik, ahol a fa nem része a természetes növénytakarónak, márpedig Nurszultan Nazarbajev azt találta ki, hogy egymillió fát telepíttet a főváros köré, így óvva meg a széltől és a hidegtől. Na, ezen dolgoznak immár két évtizede a helyi tudósok. 

„Tudod, miért nem csináltatnak drága frizurát az asztanai nők? Mert ahogy elhagyod a szépségszalont, a szél azonnal szétfújja a frizurád, és azzal együtt az összes abba fektetett pénzed is” – mondta a Guardian brit lapnak Dinara Turszunova televíziós személyiség. 

Pokoli kemény munka az, hogy valaki jól nézzen ki a fővárosban. Dinara Turszunova a legjobban a hidegtől és a széltől szenved, amióta 3 éve Asztanába költözött. 

Asztana úgy jött létre, hogy 1997-ben Nurszultan Nazarbajev kazah elnök elhatározta, hogy Almaty, ami egy fákkal teli város a Tien Shan hegység lábainál, nem felel meg az igényeinek. Az új fővárost a hideg, szeles, fák nélküli sztyeppére álmodta. 

Itt novemberben kezdődik a tél és májusig el sem múlik. A hőmérséklet télen mínusz 20 fok alá esik, ennél hidegebb csak Ulánbátorban, Mongólia fővárosában van. 

A 20 éve indult fásítási program még most is csak a telepítés fázisánál tart. Az ilyen utópisztikusan eszement programok nem ismeretlenek az asztanaiak számára. 

Mikor Kazahsztán még a Szovjetunió része volt, az 1960-as évek elején a várost Akmolinszkról Celinográdra keresztelték és Nyikita Hruscsov szűzföld – programjának központja lett. 

A celina szó maga is szűzföldet jelent, a program célja pedig a kopár sztyeppe termőfölddé változtatása lett volna. Ahogy akkoriban, úgy a fásítási programnál sem vették figyelembe a klíma jellegzetességeit. 

De az építészek is fittyet hánytak rá, „a cél az volt, hogy hatalmas, impresszíven kinéző épületeket tervezzenek és gyorsan, magas haszonnal adják el őket” - mondja egy helyi építész, Diana Hegai. 

Helyi történészek szerint azért is volt nagy a sietség, mert féltek, hogy Nurszultan Nazarbajev meggondolja magát és visszaköltözteti a fővárost Almatyba. A helyi tervezők számára most a legnagyobb kihívás az, hogy egyszerre igazodjanak a városképhez és a klímához. 

A tudósok 1997-óta küzdenek a fák megmaradásáért. Az első években nagyon kevés fa állta a hideg telet, így próbálták megtalálni azokat a fajokat, amelyek ellenállóbbak a szeszélyes sztyeppe éghajlatával és a magas sótartalmú talajjal szemben. 

Hogy a sótartalmat csökkentsék, évelő fűfajtákat is telepítenek, amelyek a rovarokat is vonzzák, ezzel is gazdagítva az ökoszisztémát. Mára már 70 százalékos a fák túlélési esélye a telepítés után. 

„Az utóbbi 10 évben 0,3 fokkal nőtt az átlaghőmérséklet is a fővárosban. A zöld gyűrűnek hála a szél átlagos ereje, a hóviharok és a ködös idő is csökkenni látszik” - nyilatkozta Gulmira Akisheva, a meteorológiai intézet hosszútávú időjárás előrejelzési osztályának vezetője. 

Évente 5000 új fát telepítenek, 1,5 milliárd forintnak megfelelő tengét fordítva rá. Az erdő területét is növelni akarják, a változás akkor lesz majd érzékelhető, ha az erdő eléri teljes, tervezett méretét. 

Csak érjük meg… 

(Fotó: pixabay.com/Lena1964)

komment komment

természet urbanizáció Kazahsztán Asztana

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldhullam.blog.hu/api/trackback/id/tr9513070536

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kommentek