Zöldhullám

Tragédia a pingvinfiókák között

Tragédia a pingvinfiókák között

2017.12.05 Lord Green

Annak ellenére, hogy a jégréteg globálisan vékonyodik, mégis a túl sok jég (amit szintén a klímaváltozás okozott) állhat az antarktiszi katasztrófa mögött, melyben nem kevesebb, mint 18 ezer pingvinfióka pusztult el.

pingvin_foto_wikimedia_commons_andrew_shiva.jpg

Adélie pingvinek hatalmas kolóniája, mintegy 40 000 példány él az Antarktiszon. 1960 óta figyelik meg őket, különös tekintettel a minden évben január és március között kikelő pingvinfiókákra. 

Idén azonban mindössze kettő (!!) maradt életben a 18 000 pingvinbébiből, a többi éhen halt. Nem először a megfigyelés kezdete óta, mert 2013-14-ben is ugyanez történt, csak akkor egyetlen fióka sem maradt életben. 

A faj ettől még nem veszélyeztetett, a számuk gyarapodik, de ilyen közeli időpontban két ilyen katasztrófa egymás után mindenképpen figyelemre méltó. 

Az Adélie pingvineknél a párok egymást váltva etetik egyetlen fiókájukat, mikor a hímek ülnek, akkor a nőstények vadásznak a tengerben és fordítva. Ebben az évben túl sok volt a jég a tengeren, ezért a szülők útja túl sokáig tartott, ez okozta a katasztrófát.

Mi a helyzet a klímaváltozással?

Hogy lehet az, hogy vékonyodik a jég a klímaváltozás miatt és mégis túl sok volt az Antarktisznál? „Az az igazság, hogy a klímaváltozás egy nagyon bonyolult folyamat” – magyarázza Heather Lynch, a Stony Brook Egyetem ökológusa, aki az Adélie pingvineket is tanulmányozza. 

Bizonyos területeket hidegebbé, másokat melegebbé változtat a klímaváltozás. Az Antarktiszról leváló jéghegyek pedig úszó jégszigetekké válhatnak, egy időre megváltoztatva a körülöttük lévő tenger aktuális jellegzetességeit. 

Még nem értik egészen pontosan, hogy ez miként is működik. „Azt hiszem, nagyon óvatosnak kell lennünk a változások értelmezésében” – mondja Heather Lynch.

Nem veszély, de tragédia

Az Adélie pingvinek fiókái közül egyébként is csak kevesen érik meg az egyéves kort, 70-80 százalékuk előbb elpusztul. Olyan is van, hogy a fészkelési körülmények nem megfelelőek és a pingvinek egyszerűen nem raknak tojásokat. 

Hosszú távon tehát egy-egy 100 százalékos pusztulás sem jelent veszélyt a fajra. Az Adélie pingvin 20 évet is él, ahhoz, hogy ennek a két fiókapusztulásnak a hosszútávú hatását lássuk a populációra, legalább még 5 évet kell várni. 

Az időjárási viszonyok extrémek az Antarktiszon, néhány fok különbség pedig, ha az eső is esik, az élet vagy a halál közti különbséget jelenti egy fióka számára. 

„Ez persze nem azt jelenti, hogy ez a mostani fiókapusztulás nem nagy baj, de a nagy egészet tekintve millió és millió ilyen madár él” - teszi hozzá Michelle LaRue, a Minnesotai Egyetem kutató ökológusa. 

Sokkal több kutatásra van ahhoz szükség, hogy megtudjuk, valójában mi is folyik a klímaváltozás hátterében és milyen hatással van ez a pólusok állatvilágára. 

(Fotó: Wikimedia Commons/Andrew Shiva)

komment komment

állatvilág pingvin biodiverzitás Antarktisz

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldhullam.blog.hu/api/trackback/id/tr8813427141

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kommentek