Titkosszolgálatok finanszíroznak kutatásokat, amelyek arról szólnak, hogyan lehet az időjárást fegyverként használni. Amerikai kutatók és jogászok szerint a nyilvánosság bevonásával kéne végezni a klíma megváltoztatását célzó tudományos tevékenységeket, hiszen a kutatások során olyan eredmények születnek, amelyek ha nem megfelelő kezekbe kerülnek, rendkívül veszélyesek lehetnek.

 Kép: Mark Stevens/flickr/cc

Alan Robock, a New Jersey-i Rutgers Egyetem klímakutatója több kutatásban is részt vett, amelyek az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) számára készültek, ezekben a munkáiban a légköri aeroszolok és a nagy vulkánkitörések klímára gyakorolt hatásai közti hasonlóságokat modellezte. Számos kollégája mellett ő is az Amerikai Tudományfejlesztő Szervezet (AAAS) éves konferenciáján beszélt arról, hogy ha a kutatások eredményei valóban hatékonynak bizonyulnak, és a klímát valóban megváltoztatják tudományos eszközökkel, akkor vajon ki lesz majd egyrészt az, aki képes lesz ellenőrizni és irányítani a folyamatokat, valamint ki szavatolja, hogy ezek az eszközök valóban az emberiség érdekeit szolgálják.

Az emberi tevékenység beavatkozását az éghajlatváltozás folyamataiba (geoengineering) jelenleg semmilyen intézmény vagy egyezmény nem szabályozza. Edward Parson professzor, aki környezetvédelmi joggal foglalkozik a kaliforniai egyetemen, arra hívta fel a figyelmet, hogy ha egy állam holnap nekiáll bármilyen új technológia éles tesztelésének, senki nem tehet ez ellen semmit, még akkor sem, ha ezzel súlyos, visszafordíthatatlan környezeti károkat okoz. Szerinte egy döntési jogkörrel felruházott intézményre van szükség, amit akár az ENSZ tart fenn, akár nagyhatalmak, de lehet egy nemzetközi civil szervezet is.

Az amerikai tudományos akadémia klímakutatói februárban hozták nyilvánosságra két részből álló jelentésüket. Mindkét rész a klímaváltozás elleni küzdelemmel foglalkozik, de más-más módon: az egyik módszer a szén-dioxidot távolítaná el a légkörből, a másik megváltoztatná vagy a felhőket, vagy a Föld felszínét úgy, hogy minél több napsugarat tudjanak visszatükrözni. A kutatók arra jutottak, hogy még nem áll rendelkezésre a szükséges technológia ezeknek a módszereknek az alkalmazására, továbbra is a kibocsátáscsökkentés a leghatékonyabb eszköz a klímaváltozás elleni küzdelemhez.

Érdekes ugyanakkor, hogy a kutatás egyik legnagyobb finanszírozója a CIA volt, és ez az, ami Robock szerint aggodalomra ad okot. Az anyagi támogatók között más amerikai kormányzati szervek is szerepeltek.

Az időjárást nem most próbálják először fegyverként használni. Brit kormányzati dokumentumok szerint 99 évvel ezelőtt, az első világháború idején Suffolkban, egy katonai kísérleti kutatóközpontban mesterségesen próbáltak létrehozni felhőket. Az lett volna a cél, hogy így vezessék félre a német légierőt. Akkor nem jártak sikerrel, azonban az amerikai hadsereg a vietnámi háborúban alkalmazta a módszert. 30 százalékkal tudták növelni a lehullott csapadék mennyiségét, amivel jelentős károkat okoztak a vietnámi hadsereg utánpótlásában.

A hidegháborús katonai kreativitásra reagálva az ENSZ Közgyűlése 1976-ban elfogadta a környezet katonai célú vagy ellenséges megváltoztatását tiltó egyezményt.

Via Guardian, Guardian, Yahoo News (AFP)