Évente 25 ezer ember hal meg Európában olyan betegségekben, amelyeket gyógyszereknek ellenálló baktériumok okoznak. A brit tiszti főorvos, Dame Sally Davies szerint az antibiotikum-rezisztencia időzített bomba, nagyságrendileg olyan veszélyt jelent az emberiségre, mint a terrorizmus. Ha az antibiotikumok használatát nem sikerül visszaszorítani csak a szükséges mértékűre, visszatérhet a sötét középkor, és olyan betegségekkel kell majd küzdenünk, amiket már egyszer legyőztünk.

A téma mindenki számára ismerős, például a 80-as évek magyar valóságából, amikor minden tüsszentésre antibiotikumot írt fel az orvos. Van azonban a kérdésnek egy másik oldala is, amire nemcsak hogy ráhatásunk nincs, elég keveset is tudunk róla, nyilván nem véletlen.

Dame Sally Davies a CBC rádiónak adott interjúban beszélt a haszonállatok antibiotikumos kezeléséről. Elhangzott az a megdöbbentő szám, hogy a világon felhasznált összes antibiotikum 70 százalékát állatok kapják, de az Egyesült Államokban például ez a szám jóval magasabb, eléri a 80 százalékot. Az alkalmazásnak egyszerű az oka, egyrészt ha fiatal állatok kapják, akkor jelentősen megdobja a növekedésüket, emellett sokkal egyszerűbb és olcsóbb begyógyszerezni minden állatot, mint olyan higiénikus körülményeket teremteni, hogy a betegségek ki se alakulhassanak.

Az emberek manapság egyre tudatosabban állnak a kérdéshez, és törekszenek arra, hogy elkerüljék a nagyüzemi gazdaságokból származó húsok fogyasztását, bár egyelőre az árak még nagyon meghatározzák, hogy mennyire lehetünk válogatósak.

A megoldás egyébként nem túl bonyolult, a megbetegedett állatokat egyszerűen el kéne különíteni a többitől, és kizárólag indokolt esetekben gyógyszerezni. Az antibiotikumokkal ugyanis az a helyzet, hogy minden esetben, mikor alkalmazzák, tesznek egy újabb lépést a rezisztencia kialakulása felé. Ha ezt azért teszik, mert valódi betegséget kell leküzdeni, a használat nem is kérdéses. A probléma része viszont az is, hogy nemcsak, hogy az emberek megeszik az antibiotikummal kezelt húsokat (amúgy ez minden húsra vonatkozik, még a halakra is), hanem hogy az így elfogyasztott húsokban lényegében ugyanazok a típusú antibiotikumok találhatóak meg, amelyeket az embereknek is felírnak az orvosok. Ez tehát azt jelenti, hogy úgy alakulhat ki az emberekben az antibiotikum-rezisztencia, hogy nem is tudnak róla.

Az EU-ban 2006-ban betiltották az antibiotikumok alkalmazását, ha annak célja a növekedés serkentése. A National Geographic kutatása ugyanakkor elég szomorú eredményt hozott: 2030-ra globálisan kétharmadával nő az antibiotikumok alkalmazásának mértéke, de Indiában és Kínában például megduplázódik. A növekedés oka, hogy ezekben az országokban a gazdasági fejlődés miatt rohamosan elkezd erősödni a középosztály, ami megnöveli az igényt elsősorban a sertés- és a csirkehúsra.  

Az Egészségügyi Világszervezet tavaly hozta nyilvánosságra az antibiotikum-rezisztenciáról szóló jelentését, amiben megállapították, hogy a probléma rendkívül súlyos és globális veszélyt jelent az emberiségre. A megoldás lépéseit taglalva azt hangsúlyozták különösen, hogy nemzetközi összefogásra van szükség, és minden országnak saját akciótervvel kell küzdenie a probléma ellen.