Akár már 5-10 éven belül érkezhet a húsadó, aminek bevezetése szakemberek szerint elkerülhetetlen a klímaváltozás megfékezéséhez. A büntetőadóval a húsfogyasztás növekedésének gyorsuló globális tendenciáit korlátozhatják.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 15 százalékáért világszerte a húsállatok tenyésztése a felelős és a húsfogyasztás mindenhol növekszik a bolygón. Ráadásul rengeteg ember eszik már eleve túl sok húst, ezzel komolyan veszélyeztetve a saját egészségét és az egészségügyi költségvetést is. 

Az állatállomány mérete egyéb problémákat is okoz, a vízszennyezés és a betegségek antibiotikumoknak való ellenállása is ehhez köthető. 

A Farm Animal Investment Risk and Return (FAIRR) kezdeményezés szerint a cukor, a dohány és a széndioxid-kibocsátás megadóztatása után most a hús következik annak érdekében, hogy a káros termelést és fogyasztást vissszaszorítsák. 

Németország, Dánia és Svédország parlamenti vitára bocsátotta az elképzelést, Kína pedig 2016-ban már 45 százalékkal csökkentette a húsfogyasztás ajánlott mértékét. 

„Ha a politikusok fedezni akarják az olyan járványos jelenségek, mint az elhízás, a cukorbetegség és a rák az embereknél, vagy a madárinfluenza az állattartásban, vagy az éghajlatváltozás és az antibiotikumoknak való ellenállás kettős kihívásának költségeit, akkor elkerülhetetlen az elmozdulás a húsipar eddigi támogatásától a bűntető adóztatásáig” - mondta Jeremy Coller, a FAIRR alapítója. 

Az első (tavaly végzett) globális kutatás eredményei szerint a marhahús 40, a tejtermékek 20, és a csirkehús 8,5 százalékos megadóztatása évi félmillió életet mentene meg és a légköri felmelegedés mértékét is csökkentené. Dánia kilónkénti 2,70 dolláros húsadót javasol. 

Bár a húsfogyasztás büntetőadóztatása elkerülhetetlennek látszik, az állattartás technológiái is abba az irányba fejlődnek, hogy a káros anyag kibocsátás drasztikusan csökkenjen, másrészt a húspótló élelmiszerek élvezeti értékének és piacának növekedése is reménykeltő a jövőre nézve. 

(Fotó: pixabay.com/FERMOSERGIO)