Zöldhullám

Így pazaroljuk az élelmiszert

Így pazaroljuk az élelmiszert

2017.11.28 Lord Green

Fejenként és évente körülbelül 40 kg élelmiszert pazarolunk el Magyarországon, ami összesen közel 1,8 millió tonnát jelent. A jelenség oka összetett, a kérdés az, mit tehetünk azért, hogy visszafogjuk a pazarlást.

elelmiszerpazarlas_foto_food_tank.jpg

Magyarországon évente az úgynevezett fogyasztó felesleg eléri a 400 ezer tonnát (ez jön ki ugye durván 40 kilóra fejenként), ami eléggé sokkoló adat. Ennek a hatalmas mennyiségnek a nagy része abból adódik, hogy tízből négy ember nem tudja, mi a különbség a minőségét megőrzi és a fogyaszthatósági dátum között. 

Az előbbi esetében az élelmiszer fogyasztható a dátum lejártát követően is (legfeljebb a minősége romlik kicsit), tehát felesleges pazarlás kidobni. Már csak ezzel rengeteget javíthatnánk a helyzeten. 

Ami az Európai Uniót illeti, a tagországokban évente mintegy 88 millió tonna élelmiszerhulladékot termelünk, amin értéke megközelíti a 143 milliárd eurót. Mi, fogyasztók vagyunk a leginkább felelősek, hiszen a háztartásokban termelődik a legtöbb élelmiszerhulladék, 47 millió tonna. 

Mindenki sáros 

Az élelmiszerpazarlás gazdasági és környezeti károkat is okoz. Pénz, idő, források és az élelmiszer megtermelésére fordított erőfeszítések végzik a kukában. Nem beszélve a veszélyes, üvegházhatású gázok felesleges kibocsátásáról, ami szintén az élelmiszertermelés velejárója. 

A termelői és fogyasztói oldalon is van pazarlás. A piac, maguk a mezőgazdasági termelők, a kártevők és az időjárás mind kockázati tényezők. A szupermarketek csak tökéletes terméket akarnak átvenni. 

Egységes méret, szép megjelenés az elvárás, csak hát mondjuk meg egy almafának, hogy csak egyforma méretű almákat teremjen… A fogyasztók pedig gondatlanok, nem eszik meg a terméket a lejárati idő előtt, és túl sokat vásárolnak, hogy aztán a maradékot kidobják. A legtöbbet a gyümölcsökből, zöldségekből és a pékárúkból dobunk ki. 

Túl nagy az adag 

A WRAP kutatása szerint a kidobott élelmiszer 41 százalékban azért kerül a szemetesbe, mert túl nagy volt az adag, 11 százalékban pedig azért, mert túl sokat rendeltünk vagy porcióztunk ki magunknak belőle, míg 11 százalékban azért, mert otthagyjuk a tányéron, amit nem szeretünk és még van néhány kevésbé fontos tényező, mint például a kalóriaszámlálás. 

Hogy állítsuk meg? 

A szupermarketek olcsóbban árusíthatnák a nem tökéletes zöldségeket, gyümölcsöket. Jótékonykodhatnának is a megmaradó friss áruval. De ha hűtött a termék, akkor már bonyodalmas és drága a szállítás, mert 20 percnél többet nem tölthet az ilyen élelmiszer a hűtés nélkül. Ráadásul a boltokban sem tudják megjósolni, mi fog megmaradni a nap végére. 

A fogyasztói oldalon odafigyeléssel tehetünk sokat: 

  1. A frissen vásárolt élelmiszert tegyük a hűtő hátuljába, és az legyen elől, aminek hamarosan lejár a szavatossága!
  2. Azt az ételt, amit nem eszünk meg a lejárati idő előtt, adjuk oda valakinek, akinek szüksége van rá!
  3. A legfontosabb pedig: figyeljünk oda, hogy ne dobjunk ki feleslegesen élelmiszert! 

(Fotó: Food Tank)

komment komment

élelmiszer pazarlás

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldhullam.blog.hu/api/trackback/id/tr7713397263

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kommentek

süti beállítások módosítása