Annak ellenére, hogy a jégréteg globálisan vékonyodik, mégis a túl sok jég (amit szintén a klímaváltozás okozott) állhat az antarktiszi katasztrófa mögött, melyben nem kevesebb, mint 18 ezer pingvinfióka pusztult el.

Adélie pingvinek hatalmas kolóniája, mintegy 40 000 példány él az Antarktiszon. 1960 óta figyelik meg őket, különös tekintettel a minden évben január és március között kikelő pingvinfiókákra. 

Idén azonban mindössze kettő (!!) maradt életben a 18 000 pingvinbébiből, a többi éhen halt. Nem először a megfigyelés kezdete óta, mert 2013-14-ben is ugyanez történt, csak akkor egyetlen fióka sem maradt életben. 

A faj ettől még nem veszélyeztetett, a számuk gyarapodik, de ilyen közeli időpontban két ilyen katasztrófa egymás után mindenképpen figyelemre méltó. 

Az Adélie pingvineknél a párok egymást váltva etetik egyetlen fiókájukat, mikor a hímek ülnek, akkor a nőstények vadásznak a tengerben és fordítva. Ebben az évben túl sok volt a jég a tengeren, ezért a szülők útja túl sokáig tartott, ez okozta a katasztrófát.

Mi a helyzet a klímaváltozással?

Hogy lehet az, hogy vékonyodik a jég a klímaváltozás miatt és mégis túl sok volt az Antarktisznál? „Az az igazság, hogy a klímaváltozás egy nagyon bonyolult folyamat” – magyarázza Heather Lynch, a Stony Brook Egyetem ökológusa, aki az Adélie pingvineket is tanulmányozza. 

Bizonyos területeket hidegebbé, másokat melegebbé változtat a klímaváltozás. Az Antarktiszról leváló jéghegyek pedig úszó jégszigetekké válhatnak, egy időre megváltoztatva a körülöttük lévő tenger aktuális jellegzetességeit. 

Még nem értik egészen pontosan, hogy ez miként is működik. „Azt hiszem, nagyon óvatosnak kell lennünk a változások értelmezésében” – mondja Heather Lynch.

Nem veszély, de tragédia

Az Adélie pingvinek fiókái közül egyébként is csak kevesen érik meg az egyéves kort, 70-80 százalékuk előbb elpusztul. Olyan is van, hogy a fészkelési körülmények nem megfelelőek és a pingvinek egyszerűen nem raknak tojásokat. 

Hosszú távon tehát egy-egy 100 százalékos pusztulás sem jelent veszélyt a fajra. Az Adélie pingvin 20 évet is él, ahhoz, hogy ennek a két fiókapusztulásnak a hosszútávú hatását lássuk a populációra, legalább még 5 évet kell várni. 

Az időjárási viszonyok extrémek az Antarktiszon, néhány fok különbség pedig, ha az eső is esik, az élet vagy a halál közti különbséget jelenti egy fióka számára. 

„Ez persze nem azt jelenti, hogy ez a mostani fiókapusztulás nem nagy baj, de a nagy egészet tekintve millió és millió ilyen madár él” - teszi hozzá Michelle LaRue, a Minnesotai Egyetem kutató ökológusa. 

Sokkal több kutatásra van ahhoz szükség, hogy megtudjuk, valójában mi is folyik a klímaváltozás hátterében és milyen hatással van ez a pólusok állatvilágára. 

(Fotó: Wikimedia Commons/Andrew Shiva)