Minél gazdagabb egy ország, annál nagyobb választék kerül a fogyasztók elé, ami összességében az élelmiszerfelesleg mértékét növeli. Európában és Észak-Amerikában a szükséges, azaz a végül elfogyasztott élelmiszer másfélszeresét-dupláját teszik a polcokra, így a megtermelt élelmiszer feléről eleve tudni lehet, hogy a kukában végzi.

Ha feltételezzük, hogy a teljes lakosság húsmentesen táplálkozik, így a manapság alkalmazott kiváló minőségű állati takarmányt is az élelmiszer kategóriába sorolhatjuk, akkor a felesleg mértéke a szükséges 3-4-szerese is lehet.

Ezek az arányok több szempontból is borzasztóan hangzanak, ugyanakkor az is látszik, hogy a fejlett országokban hatalmas élelmiszertartalékok vannak még. Ez azért különösen jó hír, mert az ENSZ becslése szerint globálisan a jelenlegi 7,3 milliárdos népesség 2050-re eléri a 9,7 milliárd főt. A bolygó ökológiai határait pedig már nagyjából elértük, így az emberiség túlélése, vagy akár csak az életminősége nagyon nagy mértékben függ a mezőgazdaság hatékonyságától.

A kérdés tehát az, hogy hogyan lehet a most kidobott élelmiszert megmenteni.

Nézze meg Tristram Stuart TED-es előadását!