Hszi Csinping az első a kínai elnökök sorában, aki részt vesz a világgazdasági fórum éves találkozóján Davosban. Az időzítés nem véletlen, Kína több fronton is globális vezető szerepre törne, és úgy néz ki, kihasználja az Egyesült Államok tétovázását, így a klímaváltozás elleni küzdelemben nem igazán lesz érdemi kihívója.

Hszi Csinping a héten Davosban tartott beszédében védelmébe vette a párizsi klímaegyezményt, és erősebb nemzetközi összefogásra szólított fel a globális kihívások megoldására.  

De mi is zajlik Kínában? Az eddig is közismert volt, hogy globálisan Kína a legnagyobb kibocsátó, az viszont már kevésbé, hogy ma a legnagyobb beruházónak számít a fenntartható infrastruktúrafejlesztésben. Kínában a nemzetközi közösséghez képest viszonylag korán felismerték, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem elhanyagolása rendkívül sebezhetővé tesz egy országot, viszont ha felveszik a kesztyűt, és átállnak alacsony kibocsátásra, azzal több fronton előnyöket szerezhetnek. A Financial Timesban Kína stratégiáját Nicholas Stern professzor foglalta össze, akinek egyik kutatási területe a klímaváltozás elleni küzdelem gazdasági hatásai.   

Nagy erőkkel álltak neki a fenntartható városfejlesztésnek, hiszen ma Kínában 750 millió ember él városokban, miközben légszennyezettség olyan mértékű, hogy évente 1,6 millió ember halálát okozza. Elkezdődtek a beruházások a közösségi közlekedésbe és az energiahatékony megoldásokba, amelyek eredményeként jelentősen javulhat az életszínvonal, tisztább lesz a levegő, és mindez kevesebb kibocsátással jár.

A megújuló energiák piacán is hatalmasakat lépnek előre: Kínában található a világ hat legnagyobb napelemgyártója közül öt, és a tíz legnagyobb szélturbinagyártó közül ugyancsak öt. 2016-ban 88 milliárd amerikai dollárt fektettek megújuló energiákba, amivel globális rekordot döntöttek. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a szénerőművek kora leáldozott, már nem engedhetik meg maguknak sem egészségügyi, sem környezeti, sem pedig gazdasági szempontból.

2017-ben új kibocsátáskereskedelmi rendszert vezetnek be, amivel egységesítik és ösztönzik saját nemzeti piacukat, de ha elég magasak lesznek az árak, erőteljes globális hatásuk is lehet. A beruházások ösztönzéséhez egyedi finanszírozási rendszert dolgoznak ki, hogy minél hatékonyabb legyen a gazdaság átalakítása alacsony kibocsátásúra. A nemzetközi tevékenységük is kimagasló, 2016-ban 32 milliárd amerikai dollárt fektettek be megújulós projektekbe az ország határain kívül.

via Financial Times