Zöldhullám

A korallá változott ember esete

A korallá változott ember esete

2017.09.15 Lord Green

A modern technológia nem csak szórakozásra jó, de a környezet védelmében is fontos szerepet játszhat. A virtuális valóság például segíthet abban, hogy jobban megértsük, milyen következményekkel jár egy egyszerű tusolás.

vr_foto_pixabay_com_szfphy.jpg

A Kalifornia Egyetem nemrégiben közzétett egy tanulmányt, melyben a műanyagok használatának rémisztő következményeit ecsetelik a tudósok. Ebben az szerepel, hogy 1950-es évek óta az emberiség 8,3 milliárd tonnát termelt ebből, ami egymilliárd elefánt súlyának felel meg. 

Ha ezt a mennyiséget bokamagasságban szétterítenénk, akkor egész Argentínát beborítaná, ami azért is durva, mert ennek a 80 százalékát nem hasznosítjuk újra. Még egy sokkoló adat: 2050-re a megtermelt műanyag mennyisége eléri a 34 milliárd tonnát. 

A probléma az ehhez hasonló tanulmányokkal az, hogy az ember képtelen ekkora számokat feldolgozni. Például 34 milliárd tonnáról tudjuk, hogy rengeteg, de voltaképpen felfoghatatlan mennyiség. 

Éppen ebben segíthet a virtuális valóság – állította a Stanford Egyetem kommunikáció professzora. Jeremy Bailenson vezeti a Virtual Human Interaction Lab (VHIL) nevű, a virtuális emberi viselkedéssel foglalkozó műhelyt, és tavaly csapatával egy olyan VR játékot fejlesztettek ki, amely nem csak megmagyarázza az óceán elsavasodásának folyamatát, de aktív válaszra is serkenti azt, aki kipróbálja. 

„A visszafordíthatatlan klímaváltozás egyik legnagyobb kihívása megértetni a hagyományos üzemű autókat vezető, vagy energiapazarló otthonokban élő emberekkel, miként lesznek részei ők is a problémának” - magyarázta

„A virtuális valóság lakóhelytől függetlenül mindenkinek azt az élményt nyújthatja, amire szükség van ahhoz, hogy aztán környezettudatosabban éljen” - tette hozzá Jeremy Bailenson. 

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például átélhetjük, hogy zuhanyozás közben az avatarunk elfogyasztja az így elhasznált energia előállításához szükséges szénmennyiséget. Azt tapasztalták, hogy akik átmentek egy ilyen élményen, utána sokkal jobban ügyeltek arra, mennyi vizet használnak. 

Ennél azonban még izgalmasabb dolgokra is lehet használni a VR-t, például megmutathatjuk a felhasználónak, mivel jár az óceánok savasodása (ez az a folyamat, melynek során az óceán elnyeli az ember által keletkeztetett szén-dioxidot, amitől a víz savasabbá válik). A VHIL projektjében korallá változunk, és gyorsított formában átélhetjük, hogyan pusztít el a savas víz, és miként lesz a színes, pompás környezetünkből színtelen, élettelen semmi. 

A virtuális valóság mellett ott van a kiterjesztett valóság (augmented reality – AR) is, amit a legtöbben alighanem az olyan mobilos játékokból ismernek, mint a Pokémon Go, vagy a különböző, turistákat segítő városi applikációk. 

A holland Doom Prepper Sailors nevű cég ezt kihasználva készített egy olyan játékot, melynek célja a folyókban és csatornákban felhalmozott műanyagszemét eltávolítása, és a figyelem felhívása a vízszennyezés hosszú távú hatásaira. 

(Fotó: pixabay.com/szfphy)

komment komment

környezetszennyezés virtual reality

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldhullam.blog.hu/api/trackback/id/tr6312829486

Kommentek

süti beállítások módosítása