Zöldhullám

Leonardo DiCaprio és a világvége

Leonardo DiCaprio és a világvége

2017.10.11 Lord Green

A világvégét sokféleképpen el lehet mesélni, a legegyszerűbb persze űrlényekkel, vagy atomháborúval. De hogyan lehet megragadni egy olyan valós veszélyt, mint amilyen mondjuk a klímaváltozás?

leonardo_dicaprio_barack_obama.jpgLeonardo DiCaprio és Barack Obama korábbi amerikai elnök

Az idegenekkel, vagy eszement politikusokkal, egy háborúval el lehet mesélni a világvégét, de mit tegyen a rendező akkor, ha mondjuk a legalább ennyire valós veszélyt jelentő klímaváltozás foglalkoztatja?

Nos, becsomagolhatja mondandóját allegóriába, mint tette azt például legújabb filmjében, az anyám!-ban Darren Aronofsky, aki a Föld megbecstelenítését vitte vászonra egy pszichotrillerbe ágyazva.

„Kemény dolog, mert nem túl szexi a téma, ráadásul az emberek nem szívesen foglalkoznak vele, sokszor nem is szívesen gondolnak rá” – mondta Fisher Stevens színész-filmes, aki 2010-ben Oscar-díjat kapott Az öböl producereként. 

Ebben a dokumentumfilmben egy aktivistákból, filmesekből és búvárokból álló csapat próbálja meg felfedni az igazságot egy ökológiai bűnténnyel kapcsolatban. 

A filmes legújabb alkotásában más utat választott, a tavalyi Before the Flood (Az özönvíz előtt) című filmben a narrátorként szerepet vállaló Leonardo DiCaprio hírnevét és súlyát használva próbálja meg felhívni a figyelmet arra, miként változtatja meg a Földet a klímaváltozás és próbál cselekvésre ösztönözni. 

A mainstream hollywoodi filmgyártás azonban nem szívesen nyúl a témához, vagy amikor igen, akkor például olyan kétes végeredménnyel, mint Roland Emmerich 2004-es katasztrófafilmje, a Holnapután, amiben Amerikát bénítja meg a hó és a jég. 

„A terrorizmussal és a kábítószerekkel szemben a klímaváltozás egyik problémája, hogy nincsen egyértelmű ellenség, hiszen mindannyian részesei vagyunk – ha van, aki ellen harcolni kellene, azok pont saját magunk vagyunk. Márpedig az embernek elég nehéz önmaga ellen harcba vonulni” – fejtegette Per Espen Stoknes, több, a klímaváltozással foglalkozó könyv szerzője. 

Ráadásul a katasztrófafilmek pontosan azt sugallják, hogy nincs mit tenni, márpedig ez rossz üzenet – állítják klímakutatók és társadalomtudósok. 

„Általánosságban szólva, ha az embereket mozgósítani szeretnénk, akkor nem az a legcélszerűbb, ha halálra ijesztjük őket és azt sugalljuk, hogy nincsen remény” – mondta Andrew Hoffman, a University of Michigan professzora, egyben a klímaváltozással kapcsolatos kulturális vitákról szóló könyv szerzője. 

A kérdés akkor az, hogy miként lehet felhívni az emberek figyelmét és mozgósítani őket, anélkül, hogy dermedt félelembe taszítanánk őket. Hiszen úgy kell egy sürgető, nagy problémáról beszélni, hogy közben motiváljunk is. 

Noha annak idején még Oscar-díjat is nyert, a szakemberek szerint a 2006-os, Al Gore korábbi amerikai alelnök nevével fémjelzett Kellemetlen igazság például túl messzire ment. 

„A film 100 százalékig a félelemről szólt, hogy aztán a végén, a stáblista során adjon pár tanácsot arról, mit kellene tennünk, holott ennek kellett volna a mondandó lényegének lennie” – kritizált a George Mason Egyetem klímaváltozással foglalkozó kommunikációs központjának igazgatója, Ed Maibach professzor. 

A cél inkább az, hogy a rettegés helyett a lehetőséget mutassák meg az embereknek – ez már Tim Pastore, a National Geographic eredeti programokat előállító részlegének igazgatója mondta. 

„A klímaváltozással foglalkozó műsorok legfontosabb célja egy új közönség megtalálása, illetve az, hogy fejezzük be a prédikálást a már megtérteknek” – tette hozzá. Annál is inkább, mert a legjobb üzenet sem ér semmit, ha nem jut el az emberekhez. 

„A klímaváltozás kifejezés nem elég szexi és forgatókönyv-barát, a megoldás tehát hogy olyan dolgokról kell beszélni, mint a mezőgazdaság, a víz, a környezetünk – ezek olyan nagy témák, melyek anélkül is nagyon jól dramatizálhatók, hogy a klímaváltozás szót akárcsak kiejtenénk a szánkon” – mutatott egy lehetséges megoldást a környezettel foglalkozó médiaszövetség, az Environmental Media Association elnöke, Debbie Levin.

A humor erejét is kevesen használják, pedig ebben is akadnak kiaknázatlan lehetőségek, miként arra Alexander Payne Kicsinyítés című vígjátéka is bizonyíték. 

A magyar mozikba januárban kerülő filmben norvég tudósok új megoldással állnak elő az emberiség egyik legnagyobb problémájára, a túlnépesedésre: összezsugorítják az embereket. 

Az előzetes alapján meglehetősen várós filmben úgy oldják meg az emberiség problémáit, hogy lekicsinyítik az arra vállalkozókat, akik így kevésbé rombolják a környezetet. 

A University of Colorado kutatója, Max Boykoff szerint az ehhez hasonló filmek azért is fontosak, mert a legtöbb ember nem a tudományos eredményeken keresztül kerül tud valamilyen kapcsolatba kerülni a környezetvédelemmel, így a művészetek, a kultúra szerepe kiemelten fontos.

komment komment

film kultúra klímaváltozás

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldhullam.blog.hu/api/trackback/id/tr5012949275

Kommentek

süti beállítások módosítása