Nyilván nem arról van szó, hogy fűteni kell (persze azt sem árt), hanem egy sokkal összetettebb problémáról. A meglehetősen érdekes eset megértéséhez pontosan két évtizedet kell visszarepülnünk az időben.

Még 1997-ben történt, hogy a kazah elnök bevezetett egy tervet az új főváros, Asztana védelmére. A gyakorlatilag a semmiből épített város a jellegzetes kazah sztyeppevidéken fekszik, ahol a fa nem része a természetes növénytakarónak, márpedig Nurszultan Nazarbajev azt találta ki, hogy egymillió fát telepíttet a főváros köré, így óvva meg a széltől és a hidegtől. Na, ezen dolgoznak immár két évtizede a helyi tudósok. 

„Tudod, miért nem csináltatnak drága frizurát az asztanai nők? Mert ahogy elhagyod a szépségszalont, a szél azonnal szétfújja a frizurád, és azzal együtt az összes abba fektetett pénzed is” – mondta a Guardian brit lapnak Dinara Turszunova televíziós személyiség. 

Pokoli kemény munka az, hogy valaki jól nézzen ki a fővárosban. Dinara Turszunova a legjobban a hidegtől és a széltől szenved, amióta 3 éve Asztanába költözött. 

Asztana úgy jött létre, hogy 1997-ben Nurszultan Nazarbajev kazah elnök elhatározta, hogy Almaty, ami egy fákkal teli város a Tien Shan hegység lábainál, nem felel meg az igényeinek. Az új fővárost a hideg, szeles, fák nélküli sztyeppére álmodta. 

Itt novemberben kezdődik a tél és májusig el sem múlik. A hőmérséklet télen mínusz 20 fok alá esik, ennél hidegebb csak Ulánbátorban, Mongólia fővárosában van. 

A 20 éve indult fásítási program még most is csak a telepítés fázisánál tart. Az ilyen utópisztikusan eszement programok nem ismeretlenek az asztanaiak számára. 

Mikor Kazahsztán még a Szovjetunió része volt, az 1960-as évek elején a várost Akmolinszkról Celinográdra keresztelték és Nyikita Hruscsov szűzföld – programjának központja lett. 

A celina szó maga is szűzföldet jelent, a program célja pedig a kopár sztyeppe termőfölddé változtatása lett volna. Ahogy akkoriban, úgy a fásítási programnál sem vették figyelembe a klíma jellegzetességeit. 

De az építészek is fittyet hánytak rá, „a cél az volt, hogy hatalmas, impresszíven kinéző épületeket tervezzenek és gyorsan, magas haszonnal adják el őket” - mondja egy helyi építész, Diana Hegai. 

Helyi történészek szerint azért is volt nagy a sietség, mert féltek, hogy Nurszultan Nazarbajev meggondolja magát és visszaköltözteti a fővárost Almatyba. A helyi tervezők számára most a legnagyobb kihívás az, hogy egyszerre igazodjanak a városképhez és a klímához. 

A tudósok 1997-óta küzdenek a fák megmaradásáért. Az első években nagyon kevés fa állta a hideg telet, így próbálták megtalálni azokat a fajokat, amelyek ellenállóbbak a szeszélyes sztyeppe éghajlatával és a magas sótartalmú talajjal szemben. 

Hogy a sótartalmat csökkentsék, évelő fűfajtákat is telepítenek, amelyek a rovarokat is vonzzák, ezzel is gazdagítva az ökoszisztémát. Mára már 70 százalékos a fák túlélési esélye a telepítés után. 

„Az utóbbi 10 évben 0,3 fokkal nőtt az átlaghőmérséklet is a fővárosban. A zöld gyűrűnek hála a szél átlagos ereje, a hóviharok és a ködös idő is csökkenni látszik” - nyilatkozta Gulmira Akisheva, a meteorológiai intézet hosszútávú időjárás előrejelzési osztályának vezetője. 

Évente 5000 új fát telepítenek, 1,5 milliárd forintnak megfelelő tengét fordítva rá. Az erdő területét is növelni akarják, a változás akkor lesz majd érzékelhető, ha az erdő eléri teljes, tervezett méretét. 

Csak érjük meg… 

(Fotó: pixabay.com/Lena1964)