Nyilván nem arról van szó, hogy fűteni kell (persze azt sem árt), hanem egy sokkal összetettebb problémáról. A meglehetősen érdekes eset megértéséhez pontosan két évtizedet kell visszarepülnünk az időben.
Kutatók kifejlesztettek egy olyan matematikai modellt, amelynek segítségével részletesebben megismerhetjük az emberiség éghajlatra gyakorolt hatását. Arra jutottak, hogy az emberiség tevékenysége 170-szeresére gyorsítja a klímaváltozás folyamatát.
Szavazzon a magyar fára! Idén a Jászai Mari tér platánja képviseli Magyarországot az Európai Év Fája versenyben, és egyelőre nem is áll rosszul.
Még azért nem szabad elbízni magunkat, a szavazás február 1-én indult, és a hónap végéig tart, a szavazatokat február 28. éjfélig lehet leadni. Tavaly…
A viselkedéspszichológia szerint tetteink és döntéseink mindenekelőtt érzelmeinken alapulnak. A tudomány azt is bizonyította, hogy a művészet nagyobb hatást gyakorol az érzelmekre, mint egy ijesztő tudósítás.
Az óriás mamutfenyő tonnák százait hordozza, miközben a házaink nem bírnak ki egy komolyabb földrengést.
Globálisan 36 millió kilométernyi utat elemzett egy nemzetközi kutatócsoport, melyhez nyilvánosan elérhető térképeket használtak, és megállapították, hogy a teljes úthálózat összesen 600 ezer darabra hasítja szét a Föld felszínét.
Az oxigén mindig eljut akkor és oda ahova kell, hiszen az érrendszerünk, testünk vénáinak, artériáinak működése a logisztika csodája.
Az emberiség nem könnyíti meg az erdők dolgát, hogy a lehető legjobb formájukban küzdhessenek meg a klímaváltozás egyre drasztikusabb hatásaival.
10 év telt el azóta, hogy a BBC bemutatta Planet Earth (Bolygónk, a Föld) című ismeretterjesztő filmjét, a 11 részből álló sorozat majdnem 5 évig készült, és ez volt akkor a BBC valaha legnagyobb költségvetésű természetfilmje.
A kilencvenes évek óta a természet 10 százalékát vesztettük el globálisan, derült ki a Queenslandi Egyetemen végzett kutatásból. A legnagyobb pusztítás az Amazonas vidékén zajlott, ott 30 százalékos a veszteség, Afrikában 14 százalék.