Klímavédelmi szempontból méltatlanul kevés figyelmet kap az EU-ban a közlekedési szektor, miközben az 1990-es szinthez képest 26 százalékkal nőtt a káros anyagok kibocsátásának mértéke.

Amennyiben nem történnek érdemi lépések a káros tendenciák megállítására, 2030-ra a közlekedés válik az Unió legnagyobb szennyezőjévé. Éppen ezért kiemelt jelentőségű a megújuló energiákról szóló EU-s irányelv 2020 utáni időszakra vonatkozó tervezete, melynek társadalmi egyeztetését most szerdán fejezték be.

Az egyeztetések során az európai bioetanolgyártók szövetsége arra szólította fel a döntéshozókat, hogy egységes és kötelező érvényű szabályozás készüljön, amely támogatja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, illetve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok gyártását és minél szélesebb körű alkalmazását a közlekedésben.

A kezdeményezés nem légből kapott ötlet, ugyanis az EU deklarált célja a közlekedési eredetű szén-dioxid kibocsátás csökkentése, ennek érdekében pedig fenntartható energiaforrásokkal kell kiváltani a fosszilis üzemanyagokat. Jelenleg az Unió közlekedésének 94 százaléka az olajra támaszkodik, melynek 90 százalékát EU-n kívüli országokból szerzik be. 2020-ig a mai 6-ról 10 százalékra kívánják feltornászni a megújuló energiaforrások használatát a közlekedésben, ahhoz viszont, hogy a kitűzött kibocsátáscsökkentési célokat tartani lehessen, 2030-ra 14-16 százalékra kell növelni ezt az arányt.

Az Európai Bizottság számításai is azt támasztják alá, hogy a fenti számok eléréséhez feltétlenül szükség van alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokra a közlekedésben. Ezek az alternatív üzemanyagok – elsősorban bioüzemanyagok – fosszilis társaikhoz képest típustól függően 35-90 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki, és az előállításuk teljes folyamata fenntartható. Az Európában gyártott bioetanol alkalmazása átlagosan 60 százalékkal kevesebb kibocsátással jár, mint a fosszilis üzemanyagoké.

A bioetanolgyártók szerint az EU környezetvédelmi és klímacéljai csak a tagállamok összehangolt politikájával érhetőek el. Az uniós célok pedig ambiciózusak: 2030-ra 27 százalékos megújuló energia használatot, és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40 százalékos csökkentését határozták el.