Svéd kutatók rájöttek, hogyan pumpálható vissza oxigén a tengerek mélyébe, amivel tengerek és óceánok élővilága menthető meg. Ez leginkább a Balti-tengert érinti, ahol jelenleg a világ legnagyobb olyan területe található, ahol egyáltalán nincs oxigén.

Fotó: Marek Nowocień, Wikimedia Commons 

Tengerek és óceánok fulladoznak oxigénhiánytól, logikusan a tengeri élővilág alapját is a víz oxigéntartalma jelenti. Az élővizekben lekötött levegőben alapesetben nagyjából másfélszer annyi az oxigén, mint a légtérben. A vizekben az oxigén mennyiségének csökkenését elsősorban a környezetszennyezés okozza, de gyakran felmerül okként a klímaváltozás is.

A kutatást egy svédországi fjordban tudták sikeresen elvégezni. A hosszúkás és szűk, ugyanakkor mélyvizű, magas sziklákkal körbevett tengeri öböl kiváló terep: egyrészt mert a tengertől való elszigeteltsége növeli az oxigénhiány kialakulásának esélyét, ugyanakkor épp az elszigeteltség biztosít védettséget, hiszen így minimálisra csökken a kísérletek során a tenger veszélyeztetése.

A kutatók ötlete egyszerű volt, egy speciális pumpa segítségével juttattak a felszín közeli oxigén dús vízből az oxigénhiányos mélyebb rétegekbe, amivel gyakorlatilag reprodukálták azt a függőleges áramlást, ami az oxigén dús vizet mozgatja. Az előzetes várakozásokat felülmúlta, hogy már az első két hónap után látványos eredmények születtek. A kísérletet számos alkalommal megismételték 2010 és 2013 között.

A kutatás a klímaváltozás elleni küzdelem szempontjából is különösen fontos, mert számos olyan mikróba képes oxigénmentes környezetben létezni, amelyik hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához.

Logikusan merül fel a kérdés, hogy vajon nagy egészben mennyire szolgálja a természet, így az emberiség érdekeit az, hogy kutatók beleavatkoznak az élővilág folyamataiba (geoengineering). A technológia fejlődésével egyre gyakrabban szembesülünk majd ezzel a kérdéssel, miközben a tevékenységet egyelőre semmilyen intézmény vagy egyezmény nem szabályozza. Az oxigénpumpa esete egyelőre megnyugtató választ ad, a kutatók ugyanis arra jutottak, hogy a tenger képes a beavatkozással helyreállított oxigénszintet saját erőből hosszabb távon fenntartani. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni azt sem, hogy az oxigénhiányos vizek környezetében található élővilág alkalmazkodott a változásokhoz, így nehéz lenne előre látni, hogy őket miként befolyásolja a folyamatba való beavatkozás.

A technológiát a Balti-tenger halálzónájában is lehet majd alkalmazni, különösen hogy a kísérlet helyszínének adottságai hasonlítanak a Balti-tenger sajátosságaihoz.

via Nature World, WWF