Annál élhetőbb egy város, minél tágasabb, minél több a fa és a park. Gondoltuk eddig. De vajon mit jelent pontosan az, hogy élhető egy város?

Az állítás részben igaz is, azonban ha megnézzük a részleteket, mégse olyan egyértelmű. A Frontiers in Ecology and the Environment tudományos folyóiratban megjelent cikk szerint azok a városok, ahol nagy a népsűrűség, jelentősen kisebb terhet jelentenek a környezetre. A kutatás eredménye azért különösen fontos, mert ahogyan növekszik a Föld populációja, egyre többen költöznek városokba. Ugyancsak gyorsítja az urbanizációt, hogy a klímaváltozással összefüggésben tapasztalható szélsőséges időjárás jelenségei a városlakókat feltehetően kevésbé sújtják.  

A Kevin Gaston vezette kutatócsoport összehasonlított sűrűn lakott városokat az azok közelében fekvő kertvárosokkal kilenc szempont alapján: víztisztaság, levegőtisztaság, zajcsökkentés, kártevők mennyisége, a város okozta hőmérsékletemelkedés hatásai, élelmiszertermesztés, beporzás, szén-dioxid-megkötő képesség, valamint a helyi lakosság saját értékelése szerinti jólléte.  A vizsgált esetek túlnyomó többségében arra jutottak, hogy a sűrűn lakott városok egyértelműen kisebb környezeti terhelést jelentenek. Azt is megállapították, hogy a kertvárosi zöld területek rendkívül gyors ütemben elveszítik természetes jellegüket, mivel a természetes környezettől elszakadnak, ugyanakkor megfelelő fejlesztéseket nem kapnak.

A kilenc közül egyetlenegy olyan szempont volt, ahol a kertvárosok győztek, ez pedig a helyi lakosság jólléte. A kutatócsoport javaslata szerint a sűrűn lakott városok esetében erre az lehet a megoldás, ha az utak mentén minél több fát helyeznek el, növényekkel telepítik be a falakat és a háztetőket.  

via The Week