Sok szó esik az élelmiszerbiztonságról, de keveset tudunk arról, hogy milyen eszközöket lehet alkalmazni, ha biztosra akarunk menni. De hogy jön ide az etanol?

Az etanol 99.9% tiszta alkohol, amit teljes egészében növényekben található keményítőkből és cukrokból állítanak elő. Magas oktánszámának köszönhetően a benzinbe keverésével kapott üzemanyag nagyobb hatásfokkal ég, javítja a jármű üzemanyag-felhasználását, és csökkenti mind a légkört rongáló károsanyag-kibocsátást, mind a levegőbe juttatott szennyező anyagokat, amelyek légúti megbetegedést okoznak. A benzin hússzor kevesebb szilárd részecskét bocsát ki, mint a gázolaj, az etanol pedig még tisztábbá teszi a benzint.

Csaknem bármilyen terményt használhatunk, a növények állati takarmányozásban használt részeit éppúgy, mint a betakarítás utáni szerves maradványokat. A takarmánykukorica esetében, ami az európai etanol termelés 40%-át teszi ki, a növény keményítő tartalmát cukrokká alakítják, majd erjesztik, végül lepárlással nyerik az etanolt. A keményítő kis jelentőséggel bír az állattenyésztésben, ezért annak felhasználása semmitől sem fosztja meg a gazdákat és állataikat. A takarmánykukorica fehérjetartalma, ami kulcsfontosságú a takarmányozásban, visszakerül egyenesen a gazdaságokba tiszta, magas minőségű élelmezési fehérje formájában. Ezzel nagyban csökken a gazdák fehérjeimport-kitettsége, mert amúgy a fehérjeigényűket főként fejlődő országokban található szójaültetvények biztosítják.

Tévhit tehát az, hogy az etanolipar élelmiszerből készít üzemanyagot. Az etanolipar takarmányt és üzemanyagot készít, ami kiváló példája az erőforrásainkkal való hatékony gazdálkodásnak, valamint az elsődleges erőforrásaink lépcsőzetes, párhuzamos használatának. Mivel a betakarítási maradványok feldolgozása új, feltörekvő technológia, a közeljövőben további gyors fejlődés és ugrásszerű növekedés várható, mindinkább kiváltva a fosszilis üzemanyagok használatát a közlekedésben és az iparban egyaránt.

A bioetanol a mezőgazdasági fejlesztés központi szereplője. A gazdákat a termelékenység növelésére, a parlagon hagyott földek újbóli megmunkálására, és fenntartható földművelési technológiák alkalmazására ösztönzi. Attól azonban mégse kell tartani, hogy Európa egy hatalmas gabonamezővé alakul. Az etanol jelenleg csak egy apró szeletét használja ki Európa hatalmas cukor- és keményítőkapacitásának. Az etanolipar elképzelhető legnagyobb fejlődése is, amit a klímapolitikai célok indokolnának, mindössze a mezőgazdasági szektor hagyományos keményítő- és cukorhasználatának megduplázódását jelentené. Ez az a növekedési tempó, amit a folyamatosan fejlődő európai mezőgazdaság megerőltetés nélkül tud felvenni.

Bolygónk gabonatermelése soha nem volt ilyen magas szinten, az árak stabilan alacsonyak, a gazdáknak tehát szükségük van a keresletre. Ezért, míg az etanolnak számos jó hatása van helyi szinten, globálisan a termőföld- és terménygazdálkodásra kifejtett hatása elenyésző maradt.

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy nem minden bioüzemanyag biztonságos, elég csak az elképesztő mértékben növekvő európai pálmaolajimportra gondolnunk, amit biodízel előállításához használnak. Ehhez képest a környezetvédelmi szempontból rendkívül szigorú európai mezőgazdasági szabályozás szerint etanol nem állítható elő olyan terményekből, nőjenek azok bárhol a világon, melyek termőterülete olyan magas széntartalmú területek átalakításával jött létre, mint például vizes élőhelyek vagy erdők.

Tekintse meg A bioetanol igaz története című videósorozatunk 2. részét, aztán maradjon velünk, a következő részből megtudhatjuk, hogy az etanol használata már elterjedt és népszerű az EU-n kívül.

A bioetanol igaz története című videósorozatunkban azt nézzük végig, hogy a közlekedés zöldítése mellett milyen egyéb hatásokkal jár az etanol széleskörű alkalmazása, és hogy miért jelent komplex megoldást Európa számára. A videókban megszólalnak az érintettek, a politikai, a gazdasági és a tudományos élet szereplői bemutatva az iparág sajátosságait a saját szemszögükből, illetve egy gazda is beszél személyes tapasztalatairól.