Talán nem túlzás, hogy forradalmi változások zajlanak a világon (ezen belül különösen Európában) az autóipar és a közlekedés terén, hiszen a belsőégésű motorok piaci részesedésének aránya csökken, miközben egyre több szó esik az elektromos autókról és az etanolról. Kétrészes minisorozatunk első felében az elektromos autók térnyerésével foglalkozunk.

Az elektromos autókban nagy lehetőségek vannak, hiszen még csak az egy milliót közelíti a számuk Európában, míg világszerte már az 1,1 milliárdot. Egyes előrejelzések szerint az európai utakon futó elektromos autók száma 2035-re elérheti a 140 milliót is. 

„Bár a valósághoz azért hozzá tartozik, hogy a közepes méretű elektromos járművek még mindig jelentős támogatást igényelnek, sok múlik az akkumulátorok fejlesztésének ütemén, a politikai akaraton és az infrastruktúrán is” – jelentette ki a BHP globális bányavállalat kereskedelmi igazgatója, Arnaud Balhuizen. 

Azt várják, hogy hamarosan, talán már jövőre, ugyanannyiba kerülnek majd az elektromos autók, mint a belsőégésű motorral hajtottak. Kínában a kormány is erősen támogatja ezt a piaci szegmenst. 

Lesznek érdekes következmények 

Arnaud Balhuizen szerint ezt a váltást a nyersanyag-kitermelő cégek először a réz iránti kereslet fellendülésében fogják megérezni. A világ vezető rézbányái azonban elöregedtek, és két évtizede nem találtak már nagyobb, kiaknázatlan lelőhelyeket sem. 

Egyelőre a piac alábecsüli a növekvő igényeket, pedig számolni kellene azzal, hogy egy elektromos autó előállításához négyszer annyi kell a vörös fémből, mint egy hagyományos autóhoz. 

A nyersolaj piacán az elektromos autók forgalmának növekedése később érezteti majd a hatását. Az elkövetkező 10-15 évben a belsőégésű motorok további fejlesztése is várható. 

Kína tervei az új selyemút kiépítésére szintén nagy hatással lesznek a nyersanyag igényekre. Az acél iránti kereslet növekedése akár 150 millió tonna is lehet, míg a kiadások az 1,3 billió dollárt is elérhetik. Kína kitermelése egyébként 2016-ban 800 millió tonna volt. 

Az Ázsiai Fejlesztési Bank becslései szerint 2030-ig legalább 26 billió (nem elírás!) dolláros infrastruktúrafejlesztés várható Ázsiában. Ez évekre leszámolva az eddigi költések megduplázódását jelentené a BHP szerint.

„Az egy övezet egy út” kínai fejlesztési stratégia hangzatos tervei azonban nem biztos, hogy profitban realizálódnak majd. A réz ára viszont elég lendületesen emelkedett az elmúlt hónapokban, ezzel együtt is folyik a hatékonyság fejlesztése.

(Fotó: pixabay.com/MikesPhotos)