A klímaváltozás és az emberiség egyre nagyobb veszélyt jelentenek a Földre, kutatók ezért azt próbálják feltárni, hogy vajon milyen motiváció szükséges a még létező természeti kincsek megóvásához. A Stanford Egyetemen alakult egy környezetvédelmi szakemberekből és pszichológusokból álló kutatócsoport, hogy megvizsgálják, hogyan hoznak döntéseket az emberek környezetvédelmet érintő kérdésekben.

A kutatás elvégzéséhez funkcionális mágneses rezonanciavizsgálatot (fMRI) alkalmaztak, és végül arra jutottak, hogy az érzelmek erősen befolyásolják a környezetvédelemhez kapcsolódó döntéseket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a zöld témák firtatásakor számok és adatok helyett sokkal inkább érzelmekre kell alapozni az érvelést.

A kutatás nagyjából úgy nézett ki, hogy megvizsgálták az agyműködést egy döntéshozatali folyamat során: a résztvevőknek azt kellett eldönteniük, hogy adományozzanak-e pénzt egy nemzeti parknak természeti károk megelőzésére. Mikor szép képeket mutattak nekik a parkról, az agynak az a része reagált, amelyik akkor is, amikor kellemes élmények érnek, például zene, finom étel, sok pénz. Mikor a képek a károk megtörténte utáni helyzetet ábrázolták, az agy negatív érzelmekért felelős része reagált hasonló érzést keltve, mint a fizikai fájdalom vagy pénz elvesztése.

Ugyan az emberek egyértelműen pozitívan viszonyultak a parkhoz, azt a döntésüket, hogy adományoznak, a negatív érzelmeik alapján hozták meg. Összességében az érzelmek felülírták a kognitív folyamatokat, mikor arról kellett dönteniük, hogy hozzájárulnak-e anyagilag a környezet védelméhez.   

via Stanford University